Szív- és Bőrférgesség

Az ébredő természet a házi kedvenceink számára közel sem veszélytelen időszak. Korábban cikkeztünk már a kullancs csípésének a kockázatáról, ám még veszélyesebb következményekkel járhat ha egy fertőzött szúnyog csípi meg kutyusunkat vagy cicánkat. Eláruljuk miről van szó, és hogyan védekezhetünk.
A Dirofilaria a mediterrán területeken gyakori fonálféregfaj, melynek a köztigazdája, vagyis hordozója a szúnyog. Az utóbbi tíz évben egyre gyakrabban állapítják meg a jelenlétét olyan országokban is ahol korábban nem észlelték – többek között Magyarországon is kimutatták már macskákban és kutyákban is.

Többféle betegséget is terjeszthetnek

Dr. Uzsoki Angéla, a Kuckó Állategészségügyi Központ állatorvosa elmondja, hogy a Dirofilaria repens (bőrféreg) viszonylag gyakori, egyes források szerint akár 25-30%-os fertőzöttség is lehet bizonyos területeken. Tünetszegény a fertőzöttség, így gyakran a gazdák nem is tudnak róla, hogy a kisállatuk fertőzött. Az igazán nagy gond azonban az, hogy az ember is fertőződhet. A bőr alatt vándorló és letelepedő lárvák ugyanis okozhatnak kellemetlen tüneteket, helyi bőrtünetek formájában. Különösen a szemkörnyéki laza kötőszövetben fordulhatnak elő, és kis csomók formájában mutatkoznak meg.

Hogy vehetjük észre?

A kutyák bőrférgessége gyakran tünetmentes, de különféle bőrtünetek jelentkezhetnek: bőrgyulladás, körülírt szőrhullás, bőrduzzanatok, csomók, viszketés. Ritkán a vándorló lárvák veseelfajulást is okozhatnak. A célravezető megoldás a rendszeres szűrővizsgálat és a szúnyogok távoltartása repellens készítményekkel. A fertőzött állatokat pedig a szúnyogszezonban kezelni szükséges, hogy a fertőzést ne adhassák át!
A Dirofilaria immitis (szívféreg) hazánkban jelenleg nem mondható gyakorinak, de elterjedése várható a következő években, éa következményei sokkal komolyabbak. Különösen vízparti, szúnyoggal erősen terhelt vidékeken voltak eddig példa a betegségre, például Szegeden. Emberekben úgynevezett abortív fertőzést okozhat a féreg, vagyis általában tünetmentes marad a fertőzés, leggyakrabban a tüdőben képez jellegzetes kis csomókat. Immunszupresszív hatásra (immunrendszert károsító) azonban lárvaürítés lkialakulhat, így az ember is továbbviheti a fertőzést. A kifejlett szívférgek elleni kezelés számos veszéllyel jár, hiszen a szívférgek a tüdő ereiben élnek, ha elpusztulnak, az elhalt férgek a keringésbe kerülnek és életveszélyes thromboemboliát okozhatnak.

Hogy vehetjük észre?

A szívféreg fertőzöttség súlyos tünetekkel járhat, hiszen a kifejlett férgek a tüdő ereiben, esetleg a jobb szívfélben élnek, így légzési keringési problémát okozhatnak. Ez járhat, nehézlégzéssel, köhögéssel, fáradékonysággal, súlyos esetben akár az állat halálával.

Hogyan védekezhetünk?

A védekezésben és a megelőzésen van a hangsúly. Léteznek spot-on készítmények,  melyek a lárvák ellen hatékonyak, és 1 hónapos hatásidővel rendelkeznek, de vannak tabletták is, ami előtt érdemes az állatorvos véleményét kikérnünk. A megelőzés során nagyon fontos, hogy a szúnyogszezonban például a vízparti területeken, ahol gyakori a szúnyogok előfordulása, fordítsunk egy kis időt és pénzt a megfelelő kisállatvédő készítményekre – így a pécsi állatorvos.
A pécsi állatorvos szerint pontosabban meg lehetne állapítani az eterjedtséget, ha a gazdik gyakran vinnék el a kisállatukat szűrővizsgálatra, ami egy egyszerű vérvizsgálatot jelent. Az emberek számára is fontos információt nyújthat a vizsgálat eredménye hiszen kedvencük, és saját maguk egészségének védelmét is szolgálja a teszt. Az ember hasonlóan az állatokhoz, a szúnyogcsípés útján fertőződhet.

Dr. Uzsoki Angéla szerint a Dirofilaria jelentősége egyre csak nő, ugyanis emberre is veszélyes. A szűrővizsgálatok gyorsak és egyszerűek, ezért érdemes rá időt szánni!