Az allergiás bőrgyulladás, az atópia

Az allergiás bőrgyulladás a kutyák egyik leggyakoribb viszketettséget okozó bőrbántalma. A betegség fő típusa, egy túlérzékenységi reakció légköri allergénekre, melynek hajlama genetikailag öröklődik. A vakarózás minden felismerhető bőrelváltozás nélkül indul, s kezdetben a rendes, saját testápolási gyakorlatnak tűnhet. A vakarózás jellemző helyei a következők: a lábvégek nyalása, rágása, a pofák, és szem körüli területek dörzsölése, a hónalji- lágyéki, és a comb belső felületének nyalása, vakarózása. Súlyos esetben az egész testfelületre kiterjedhet. Az atópiás kutyák 80%-nál egy, -vagy kétoldali külső hallójárat gyulladás is kialakul (fülkagyló kipirosodás, a fülek vakarása, rázása). A vakarózás miatt mechanikus bőrsérülések alakulhatnak ki: kipirosodás, sebek, pörkök, kimaródás, melyekhez bakteriális, ill. gombás fertőzés társulhat, melyek a bőrtüneteket súlyosbítják (ezek mindig másodlagosak, a vakarózás következményei).

Életkor: általában 6 hónapostól- 3 éves korig jelentkezik először (de előfordulhat az első megjelenés évekkel később is).

Fajtadiszpozíció: West highlad white terrier, francia bulldog, yorkshire terrier, uszkár, foxi, labrador- golden retriever, vizsla, dalamta, boxer, német juhász, tacskó, spániel de bármelyik fajtában és keverékekben is megjelenhet.

Kiváltó allergén:
1. helyen áll: háziporatkák, tárolási atkák, penészgombák (benti környezetben folyamatosan jelen vannak)
2. helyen áll: emberi- és egyéb állati hámképletek (ugyancsak folyamatosan jelen vannak)
3. helyen áll: fák, füvek pollenjei

Az első két esetben az állatok viszketettsége szinte egész évben fennáll (az allergének nem küszöbölhetők ki), a 3. esetben a vakarózásra a szezonalitás jellemző (pl. tavasztól, őszig, a nyár bizonyos hónapjaiban).
A betegség a kutyák életkorával súlyosbodhat, és egyre több allergénnel szemben válhatnak érzékennyé( pl. a szezonálisan vakarózó állat, később egész évben vakarózhat).

Itt említeném meg a bolhaallergiás bőrgyulladást, ami szintén hasonló tüneteket okoz, csak itt a kiváltó allergén nem légköri, hanem a bolhák nyála. Ez a gyakoriság tekintetében ugyancsak az első helyet foglalja el a fennt leírtak mellett. Ezért az atópiás kutyáknál kiemelten fontos a folyamatos, rendszeres bolhakontroll, olyan bolhaírtó szerrel, mely a bolhacsípés előtt öli meg a bolhákat (spot on készítmények: Frontline, Ex-Spot, Adventix, Advocate, Stronghold, Bolhaírtó nyakörv: Foresto, Kiltix, szájon át beadható bolha elleni tabletta: Bravecto, Nexgard).

Diagnózis: a kórelőzmény, tünetek (fő- és mellékkritériumok) és a kezelésre adott válasz (antiallergiás kezelés) alapján a diagnózis kimondható. A kiváltó allergén(ek) megállapítására két féle lehetőség adott:
intradermális bőrteszt (a bőrbe fecskendezik az allergéneket, és a helyi gyulladásos reakciót nézik)
vérből az allergén- specifikus ellenanyagok mérése (egyszerűbb megoldás, egy vérvételből az összes allergén meghatározható, akár 60 fajta)

Gyógykezelés: A hosszabb (2-3 hónap) ideig fennálló viszketettségnél ajánlatos az allergiavizsgálat, mert az allergia ellenes gyógyszereknek hosszú távon mellékhatásaik vannak, és az oki kezelés csak a kiváltó allergének pontos ismeretében lehetséges.

Az eleség allergia: egyre fokozódó számban fordul elő az össz-allergiás esetek között. Tünetileg nagyon hasonló az atópiához (vakarózás helye, jellege), de a bőrtünetek mellett 10-60%-kban gyomor-bélrendszeri tünetek is kísérhetik (visszaérő hasmenés, hányás, nyálkás bélsár). Háziállataink allergiások lehetnek egy biz. hústipusra (csirke, marha, sertés, hal), gabonákra, hüvelyesekre  (szója, búza, rozs, árpa, zab), ízfokozókra, színezőanyagokra, konzerválószerekre, és minden mesterséges adalékanyagra, illetve a nagyüzemi állattartásból adódó, a húsban visszamaradt maradványanyagokra (hozamfokozók, antibiotikumok).
Az ételallergia kimutatására elvileg létezik vérteszt, ennek gyakorlati jelentősége azonban NINCS!!! (megbízhatósága csak 10-20 %-os). Kimutatására és igazolására egy megbízható módszer van: az ELIMINÁCIÓS majd PROVOKÁCIÓS diéta. Lényege hogy egy új fehérjettípust kell találni, amit még nem evett állatunk. Ez lehet: nyúl-, bárány-, kacsa-, vad-, strucc-, lóhús. Ezt kell sóban, vízban megfőzni, és külön edényben főzött rizzsel keverni (fele-fele arány). A diétát min 2, de inkább 3 hónapig kell alkalmazni. Ha elmúlik ez idő alatt a vakarózás, tudjuk, hogy táplálékallergia volt. Ez után lehet alkalmazni a provokációt. 2 hetente elkezdjük adni pluszban a fehérje, ill. szénhidrát forrásokat (csirkehús, sertéshús, marhahús… és így tovább). Amelyiknél előjön újra a vakarózás, tudjuk, hogy az a bűnös! (általában 1-2 típusra allergiások az állatok). Ritkán előfordulhat, hogy 4-5 hónap új fehérje etetés után (pl. bárány) egy arra hajlamos szervezet, erre is „besokall”, és allergizálódni fog (tehát újból megjelenik a vakrózás). Ilyenkor újabb váltás, vagy hidrolizált fehérjét tartalmazó táp etetése lehet a megoldás.
Ha a főzés nem megoldható gyári táp mellett is dönthetünk. Csak állatorvosi vényre kapható, hipoallergén táp jöhet számításba! (Hill’s, Royal canin, Trovet).

OKI TERÁPIA :
az allergének kiküszöbölése: ez általában kivitelezhetetlen  (kivéve elleségallergia). Lehetőségek: bolhanyálallergia esetén folyamatos bolhakontroll. Poratka allergia esetében: inkább kinti tartózkodás, rendszeres takarítás, porszívózás (ez idő alatt, ill. utána 2 óráig az állatok ne tartózkodjanak a helyiségben), textil- ill. szőnyegmentes tartózkodási hely. Penészgombák elkerülése érdekében nedves helyiségek kerülése, a környezetben ne legyen sok szobanövény, ill. magas páratartalom. Pollenallergia esetén az állat ne járjon ki mezőre, erdőbe, séta után lábait lemosni, és gyakori fürdetés (akár hetente megfelelő samponnal-lemossa a polleneket a szőrzetről.)
Deszenzibilizálás: a tudott, kiváltó allergéneket egyre fokozódó dózisban, és egyre ritkuló gyakorisággal bevisszük az állat bőre alá, injekció formájában. Az állat a kezelés során megszokhatja, tolerálhatja az allergéneket. Ha a kezelés hatásos, az állat élete végéig folytatni kell 6- 8 hetente. Hatékonysága: 70%-os, de ha hat, akkor jól működik!

TÜNETI KEZELÉS: antiallergiás gyógyszerek adása

• Szteroid gyulladáscsökkentők (prednizolon): 100% -os hatásúak, de hosszú távon mellékhatások lehetnek! A minimális hatékony dózist kell megtalálni, amitől az állat nem vakarózik, ill. kombinálni a lentebb említett szerekkel, melyeknek önmagukban nincs 100%-os hatása, de az adandó szteroid dózisát csökkentik, ami nagyon fontos a mellékhatások miatt! Ha mindenképp szükséges a prednizolon max. adagja ne legyen nagyobb, mint 0,5 mg/ttkg/2 naponta!!!
• Ciklosporin: kiválthatja a szteroidot, nincs annyi mellékhatása, de jóval drágább!

Hosszú távon a köv. lehetőségek léteznek:

• antihisztaminok: kb 10-15%-ban képes a viszketettséget csillapítani (Atarax tabl., Suprastin tabl.)
• omega3-omega6 zsírsavak bevitele: 15-20% mértékben képesek a viszketettséget mérsékelni (Dermafit Dog, Cat, Megaderm oldat, Dermoscent spot on)
• gyógytápok: speciális összetételül révén a bőrben az allergiás mediátorok felszabadulását csökkentik. Fő komponensük ugyancsak az omega3, és 6 zsírsavak.
• helyi kezelése a nagyon viszkető bőrterületeknek: emulziók, kenőcsök (helyi szteroid kezelés): Alphaderm, Cortizeme, Dog Ekcema
• Samponos fürdetés (csak állatorvosi gyógysamponok): megelőzésként akár hetente-2 hetente: nagyon jó viszketéscsillapítóak, gyulladáscsökkentőek, visszaállítják a bőr védőfunkcióját. Az allergia szezon előtt már el lehet kezdeni, így kitolható a szezon, ill. szezon alatt is!
• D3 vitamin: főleg télen ajánlott, viszketéscsillapító hatású
• a társult bőrfertőzések kezelése antibiotikummal, ill. gomba ellenes szerrel
• Interferon kezelés. Megfelelő protokoll alapján, ígéretes lehet
• Trental tabletta (pentoxifyllin): van viszketéscsillapító hatása a bőrben, nem minden állatnál működik, de érdemes kipróbálni. Mellékhatás mentes!

A kezeléskor mindenképp arra kell törekednünk, hogy a szisztémás szteroidot lehetőség szerint elkerüljük, ezért a hosszú távú készítményeket együttesen célszerű alkalmazni, mert mindegyik önmagában hozzájárul a viszketés csillapításához, és együttesen felerősítik egymás hatását. A vakarózás így ha nem is szüntethető meg, elfogadható mértékre csökkenthető.