A kutyák epilepsziás működészavarairól

A kutyák leggyakoribb idegrendszeri betegsége az epilepszia. Két alapvető típusát kell elkülöníteni:

• Elsődleges, vagy idiopatikus epilepszia: az agyban nincs semmiféle kimutatható morfológiai elváltozás (elhalás, gyulladásos góc, daganat stb.), csupán az agy nem ismert okokból kóros elektromos kisüléseket generál. A rohamok közötti időszakban az állat tünetmentes.
• Másodlagos, vagy szerzett epilepszia: az agyban van kimutatható morfológiai elváltozás (gyulladás, trauma, toxikózis, infartus, agyvérzés, anyagforgalmi betegség, daganat, máj- vesebetegség stb. miatt kialakult idegsejt károsodás), mely a rohamokat kiváltja, tehát felismerhető az a betegség, mely az epilepsziát kiváltja. Az ilyen állatok a rohamok közötti időszakban is mutatnak különböző tüneteket.

Az elsődleges epilepsziának bizonyos fajtákban örökletes genetikai háttere bizonyított, gyakori a tenyészeten belül a családi halmozódás. A következő fajtáknál gyakoribb: beagle, németjuhász, labrador, pekingi, de bármilyen fajtában, és keverékekben is jelentkezhet. Megjelenési formája rendkívül változatos lehet. Leggyakoribb rohamtípus, mikor a kutya hirtelen elveszti eszméletét, s rángógörcsök jelentkeznek, nyálzás, sokszor bevizelés kíséretében (nagy roham, grand mal). Jelentkezhet az epilepszia ún. kis roham, vagy gócos roham formájában. Gócos roham esetén egy bizonyos testrészre terjed ki (egy, vagy több végtag ütemes rángása). Ízlelési rohamok jelentkezhetnek, amikor különböző tárgyak –egy egyedre levetítve mindig ugyanazok- folyamatos nyalogatása tapasztalható. Szaglási rohamok esetén az állat hirtelen megáll, fejét előrenyújtva az orrjáratokon át nagy erővel szívja be a lebvegőt (ált.1-4 perces rohamok). Jelentkezhet hallucinációk formájában, például légykapkodás, csillagvizsgáló fejtartás vagy az állat maga elé néz néhány percig. Tünetek lehetnek nyeldeklés, csámcsogás, nyelvöltögetés, fogcsikorgatás, szájzár, nyálzás, felső ajkak felhúzása, megállíthatatlan járkálás. Ezen rohamok alatt a tudat lehet tiszta (ha rászólunk abbahagyja, de ha nem figyelnek oda újra elkezdheti), vagy a tudat valamilyen fokon érintett, beszűkült. Az ilyen rohamok felismerése és kezelése is rendkívül fontos, mert a későbbiekben, bármikor nagy rohamokba torkollhat, ami további agykárosodást okozhat. A nagy roham teljes eszméletvesztéssel jár, s megelőzheti pár perces rosszullét. Ha egy nagy roham 10-15 percnél (a szakirodalom eltér ebben a kérdésben) hosszabb ideig tart, további maradandó elváltozást (idegsejtelhalás) tud okozni, mely a meglévő epilepsziát súlyosbíthatja.
Bármilyen roham jelentkezésénél a következő 2 adat a mérvadó: ha a rohamok gyakrabban jelentkeznek, mint 1 hónap, ill. ha egy roham 10 percnél tovább tart!!!

Az említett két esetben mindenképpen forduljon állatorvosához!
Ilyenkor elkezdjük az epilepszia ellenes kezelést, mely a következőkből áll:

• Teljes vérkép és vérbiokémia és egyes fertőző betegségekre irányuló vizsgálat elvégzése javasolt, a másodlagos kórokok kizárása céljából.
• Ha ez negatív eredménnyel zárult, megkezdjük a gyógyszeres terápiát. Többféle gyógyszer választható, melyet az ár, és a hatékonyság határoz meg. Régi, olcsó szer a fenobarbitál (Sevenal, Sevenaletta), melyet naponta kétszer hosszú időn keresztül kapnia kell a kutyának. A gyógyszer 1/3-ad esetben megszünteti, 1/3 –ad esetben csökkenti a rohamok gyakoriságát, időtartamát, 1/3- ad esetben pedig nem hat a rohamokra. Ilyenkor kombinációban alkalmazzuk az egyéb epilepszia ellenes gyógyszereket. A fenobarbitál szintjét 3-4 hét múlva a vérből megmérni szükséges az elégséges vérszint miatt (egyedileg eltérő dózis szükségeltethetik, széles a terápiás sávja).
• Újabb, drágább gyógyszerek a levetiracetam (Keppra),  carbamazepin (Tergetol), és lamotrigin (Lamictal).

A fiatalkori epilepsziánál 2-3 éves rohammentes időszak után a gyógyszeres terápia abbahagyható, és gyógyulás lehetséges.

Szerző: Dr. Ignits Éva és Dr. Horváth Éva